BUDAPEST, ÁLLATKERTI NAGYSZIKLA REKONSTRUKCIÓ 2012
Az eredetileg 1909-1912 között épült műszikla egyike a világ legkorábbi és legnagyobb vasbeton szerkezetű mesterséges szikláinak, egyedülálló módon mutat be egy dolomit csúcsú mészkő hegyet Erdélyből. A maga idejében a legkorszerűbb állatkerti megoldásnak számított, s még ma is hihető kulisszát biztosít a korszerűsített állatkifutóknak. Elsődleges célja az azóta is területhiánnyal küszködő kert méreteinek megnövelése volt, s amőba-szerű alaprajzának köszönhetően a Nagyszikla remekül be is tölti térnövelő szerepét. Körülötte az ’Arts and Crafts’, az erdélyi népi építészet, a szecesszió és az egzotizáló romantika jegyeit mutató különleges pavilonok füzérét építették fel.
A Nagyszikla belsejének kiállítótérré alakítását és berendezését zoológiai múzeumként még Lendl Adolf - 1911-29 között az állatkert igazgatója, a modern budapesti állatkert megteremtője - álmodta meg, az elképzelés megvalósítása majd egy évszázadot váratott magára.
A szikla belsejének kihasználásával a szűkös területén küszködő Állatkert több ezer négyzetméter új kiállítótérhez jut, így kulturális események, rendezvények, konferenciák sokaságának lesz képes méltó helyszínt biztosítani. A speciális körülmények - pl. a különleges hangulatú térszerkezet, vagy a természetes megvilágítás hiánya – különleges, az adottságokat kihasználó funkció elhelyezését indokolják, illetve az idekerülő létesítmény különleges elhelyezését igénylik. A Nagyszikla beépítése mellett tervek készültek arra is, hogy a szomszédságban hajdanvolt igényes épületegyüttes nagy részét helyreállítsák. Kós és Zrumetzky hajdani tervei szerint készült el a Bivalyház és a Zsiráfház újraépítésének építészeti programja, az épületek újjászületése több ütemben valósul meg.
A Nagyszikla kiállítóterében az élővilág különlegességeivel, „csudálatos ritkaságokkal”, a földi élet színpadán valaha feltűnt különleges létformáknak, az élet fejlődésének, lenyűgöző gazdagságának egyedi és látványos bemutatásával találkozhat a nagyközönség. Emellett interaktív és kalandos játékok, élő állatok bemutatói és óriás állatok modelljeivel, a mikrovilág megismerésének lehetőségeivel, felfedező és előadó termekkel és korszerű kiállítás-technikai eszközökkel gazdagon felszerelt, különleges, Közép-Európában egyedülálló kiállítás-rendszer várja a látogatókat.
Kis Péter, Molnár Bea, Nyitrai Péter, Ükös Tamás
Fotó: Batár Zsolt
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban nyitotta meg kapuit, s az elmúlt száz év során kétszer esett át hatalmas változáson. 1907-12 között a teljesen elavult létesítményt alapjaiban építették át; majd közel 90 év „használat” után, az 1990-es évek elején elindult egy hosszabb folyamat, melynek során mintegy 25 év alatt a Kert szinte teljes területe felújításra, korszerűsítésre, a modern állatkerti elvárások szerinti átépítésre került.
Az átfogó megújítási programban több építésziroda vett részt, műtermünk 1993 őszén kapta az első feladatot, a Katta Ház terveinek elkészítését. Az elsőt számos, egyre nagyobb és komplexebb feladat követte, melyeknek csúcspontjaként lehetőségünk nyílt több pavilon, épület rekonstrukció és újjáépítés után a Nagyszikla teljes rekonstrukciójával és a belső tereiben kialakításra kerülő Zoológiai Múzeum terveivel foglalkozni. Az állatkerti épületek rekonstrukciós és bővítési munkái 2009-ben elnyerték az ICOMOS Műemlékvédelmi Díját.
A 20 éves együttműködés során irodánk az alábbi épületek, építmények felújításában, átalakításában, megalkotásában vett részt:
