BUDAPEST, PRÁTER UTCA 30-32. ÖNKORMÁNYZATI LAKÓÉPÜLET NYERTES TERVPÁLYÁZAT 2008
Arányok
A beépítés arányait meghatározták a környező épületek arányai: nem hozhattunk létre olyan tömböket, melyek a környezetüket elnyomják. Elsődlegesen egy jó arányú, az idevonatkozó előírásokat maximálisan betartó beépítést kerestünk, megállapítva az ehhez tartozó optimális lakásszámot. A környezet kettős értelemben is inspiráló módon hatott a tömegek megformálására: a tűzfalak meghatározóak a környezet karakteres elemeiként, a tűzfalak által „elvágott” meglévő tömegek befejezése pedig egyike a feladatoknak. Nem mellé-, hanem hozzáépíteni akartunk.
Helyi érték
Próbáltunk a szomszédos épületek tömegformálására a lehető legérzékenyebben válaszolni annak érdekében, hogy az épület több értelemben is beépüljön a környezetébe.
Kétféle módon egészítettük ki a tervezési területet körülölelő tömböt. A tervezett beépítés letakarja a tűzfalakat, ugyanakkor az épület tömegének formálása megidézi őket. A szomszédos épületek kubusait az új tömeg befejezi, ugyanakkor anyagában (tégla) jelzi a váltást.
Értéknövekedés
A koncepció fontos része volt a telek és a csatlakozó szabad terek átgondolt fejlesztése. A beépítés szerkezete egy belső kertet hoz létre (hagy életben), amely látványban kapcsolódik az utca és a tömbbelső teréhez is. A belső kert beengedi a napfényt a tömb belsejébe, javítva a benapozottságot, a hozzá kapcsolódva létrehozott közösségi terek kiegészítik a viszonylag kis lakások egyszerűbb funkcióit. A két tetőteraszról gyönyörű panoráma nyílik a Gellért-hegy látványával. A belső kert növényei és az utcán elhelyezett dézsás növények vizuálisan összefogják az L alakú szabad teret, amely a beépítés két tömbjét is függetleníti egymástól.
Belső térszervezés
Egy jól átlátható, hosszanti közlekedősávra fűztük fel az összes funkciót (lakások, parkolás, közösségi funkciók). Ez az elrendezés a szerkezeti rendszer optimális kialakításával együtt biztosítja a maximális flexibilitást.
Gazdaságosság
A gazdaságosság fogalmát tágabban értelmezve, a tervezés során az épület megvalósításának ár/érték aránya és a korszerű építési módszerek alkalmazása mellett az olcsó fenntarthatóságot (tartós anyagok beépítése) is figyelembevettük. Az épület arányaival, belső tereivel eleganciát sugall, ugyanakkor jól szervezett, takarékos, optimális helykihasználású.
/részletek a pályázati anyag építészeti műleírásából/
Kis Péter, Valkai Csaba, Tarr Ivett
Fotó: Batár Zsolt
A budapesti Corvin-Szigony Projekt részeként a terület műszakilag elavult lakótömbjei elbontásra kerültek, az otthonukat vesztett lakók számára 5 helyszínen szociális társasházak épültek. Ezen helyszínek egyike a Práter utcai dupla foghíj és saroktelek, melynek beépítésére 2005-ben építészeti tervpályázatot írtak ki. A pályázatot műtermünk megnyerte, az épület 2008-ra megvalósult.
Az épületet a 2009-es Mies van der Rohe díjon (European Union Prize For Contemporary Architecture, Mies Van Der Rohe Award) a díj történetében egyedüli magyar résztvevőként beválasztották a „shortlisted” projektek (a legjobb 32) közé. Ezzel kivívta a jogot a barcelonai kiállításon való részvételre, és bekerült a Fundacion Mies van der Rohe által fenntartott archívumba. A bemutatott makett az Alapítvány számára készült, a terv egyik fő koncepcionális elemét modellezi (a tűzfalak architektúrájának átemelése az épület különböző traktusaira).
Az épület 2010-ben elnyerte a Premio Europeo Di Architettura Ugo Rivolta díjat és bekerült a Brick Award – Selected Project épületei közé.
