BUDAPEST SZÍVE ÖTLETPÁLYÁZAT 2006
A megvalósítandó fejlesztésekre vonatkozó építészeti és városépítészeti javaslatot dolgoztunk ki.
Az I. javaslat a teljes tervezési területre készült, a Belváros közösségi tereinek rendszerét vizsgálja.
A vizsgálatot 6 alapvető gondolat kifejtésével kezdjük:
1. A védett város
A Podmaniczky-terv egyértelműen egy élhető, békés belváros paramétereit határozza meg. Lehetőséget teremt egy olyan, csillapított gépjárműforgalmú negyed megteremtésére, amely elősegítheti a Belváros léptékének megfelelő élet kialakulását. A Károly körút és a Duna part vonalában elhelyezett földalatti parkolók lehetőséget biztosítanak a Belvárost megközelíteni szándékozók számára, hogy autóiktól megszabaduljanak, ugyanakkor a Kálvin tértől induló, a Belváros súlypontján is áthaladó várostengely feltárja a tudományos, oktatási, művészeti, városigazgatási és nem utolsósorban lakó funkciókat az itt élők és dolgozók számára. A Belváros egy békés sziget lehet egy lüktető nagyváros mindennapjaiban, ugyanakkor nem kell feladnia karakterét, amely léptékéből és a sokarcú területhasználatból ered.
2. A Várostengely
Az elmúlt évszázadok városfejlesztési elképzeléseit áttekintve észrevehetjük, hogy az újra és újra felmerülő gondolatot sosem volt bátorsága a városnak következetesen végigvinni. A Várostengely megvalósítása a Kálvin tértől a Lipótváros szívéig feltárná a várost, ugyanakkor értemet adna a Szabadság tér kialakításának is. Hogyan jelenhet meg a Várostengely a ma Belvárosában? Egy, a Váci utcánál szélesebb, felszíni tömegközlekedéssel (city-busz) támogatott közlekedési csatorna formájában, amely tájékozódási pontok (terek) sorát (Kálvin tér, Egyetem tér, Ferenciek tere, Városház tér, Erzsébet tér, Szabadság tér) fűzi fel.
3. A kettészakadt Belváros
A Kossuth Lajos utca jelenleg kettészeli a Belvárost, a rajta áthömpölygő forgalom a mindössze egy helyen kialakított jelzőlámpás gyalogos átkelővel lehetetlenné teszi a tényleges kapcsolatot a két belvárosi rész között. Forgalomtechnikailag a BAH csomópont felől érkezőket kell szelektálni úgy, hogy a Kossuth Lajos utca forgalmát egy-egy sávra csökkenthessük, és így a buszforgalmat megszüntetve (villamosra átcserélve) szélesebb járdák, fasorok telepítésével, a gyalogos átkelők számának növelésével szőjük össze a két városrészt.
4. A Duna-part
Benapozás szempontjából az egész város legkedvezőbb partszakasza ez. Javaslatunk alapján a gépjárműforgalom szint alá kerülne, a felszínen parkosított gyalogos sétányokat (Duna korzó) alakítanánk ki, melyek jól illeszkednének a Belgrád rakparton végighúzódó étterem-kávézó sorhoz és a Roosevelt tértől az Erzsébet hídig húzódó szálloda sorhoz. Ehhez kapcsolódna a Mátyás pince előtti park, felszín alatti parkolóval kiegészítve.
5. A Károly körút fejlesztése
A Belváros feltárásának fontos közlekedési útvonala. Vegyes forgalmi úttá, árnyas fasorokkal kísért körúttá kívánjuk fejleszteni.
6. A Városfal szerepe
A hajdan volt Városfal vonalvezetése meghatározta a Belváros beépítését, finom ívű utcáinak körbefutó vonalait, lakótömbjeinek arányait. A Városfal valós falként mára teljesen eltűnt a szemünk elől, mindössze a Károlyi kert mellett látható egy darabja egy lakóépület falába beépülve, valamint a Váci utca útburkolatában jelenik meg. Az egykori térfal-rendszert mai városszerkezetre gyakorolt hatása miatt véleményünk szerint mindenképpen érdemes lenne valamilyen formában bemutatni.
A II. javaslat a kiemelt területre készült, három helyszínnel foglalkozunk részletesebben:
1. A Városház tér
Az első fejezetben megidézett gondolatok értelmében mindenképpen kívánatos a Városháza bekapcsolása a Várostengelybe. Erre a Városház tér kialakításával nyílik mód, mely megfelelő helyzetbe hozza a Városház főhomlokzatát. A teret az északi oldalon a Szervita templom tömegét kiegészítve egy liget zárja le. A tér alatt 3 szintes parkoló épül a Városháza dolgozói és vendégei, ill. a környéken lakók számára.
2. A Városháza
A Városháza tömbjének kettős léptékű városszerkezetbe kell illeszkednie: egyfelől a régi Városfalon belüli Pest léptékét kell felvennie, másfelől az egykori Pestet körbevevő milliós nagyváros vibrálása felé kell fordulnia. Terveink szerint ezt oldja meg az új beépítés nyitottsága, a Városháza tér kialakítása.
A jelenlegi zavaró helyzetet a kilógó épületszárnyak visszabontásával kívántuk feloldani, ez egyúttal funkcionális értelemben tiszta helyzetet teremt a telek beépítéséhez. A döntés egy kompakt módon megfogalmazott Városháza tömböt és egy megfelelő méretű beépíthető telket eredményez.
3. Erzsébet tér
Az Erzsébet tér és a Gödör kialakítására két megközelítés lehetséges:
Az Őspark
Elintézhetnénk a kérdést annyival: majd a fák felnőnek és végre térfalat adnak, az Erzsébet tér úgyis gyönyörű, így további aggodalomra semmi ok. Türelem.
A Füvészkert-analógia
A Nagyváros itt „sűrű”. A jelenlegi állapot keretei nem adnak lehetőséget a sokféle használatból fakadó térigény kielégítésére. Ennek a „térnek” pezsegnie kell - nem elsősorban az építészettől, hanem az élettől, mégpedig éjjel-nappal. Az építészet nem léphet jobban előtérbe, mint egy üvegház a Füvészkertben. Azzal az eleganciával és visszafogottsággal kell jelen lennie, és semmiképpen sem szórakoztatni, vagy mulattatni.
/részletek a pályázati anyag építészeti műleírásából/
Kis Péter, Valkai Csaba
Makett: Tarr Ivett
Fotó: Kis Péter
A Főváros által kiírt pályázat átfogó célja Budapest belvárosi magjának revitalizációja volt, elsősorban a Belváros közterületi rendszerének megújításával és az újra definiált „jó helyek” hálózatának segítségével. A feladat részeként javaslatot kellett kidolgozni a Városháza mindmáig befejezetlen épületegyüttesének jövőjére, az óriástömb környezetének közösségi és kulturális funkciójú térrendszerére, városi szövetbe illesztésére.
A pályázatra tervanyag és makett készült.
