BUDAPEST, ZUGLIGETI LIBEGŐ HEGY- ÉS VÖLGYÁLLOMÁS 2019
Mindkét
állomásépület, a Völgy és a Hegyállomás alapja is egy egyszerű pavilon
architektúra. Beton pilléreken nyugvó, a régi épületet idéző vasbeton
lapostető, amely alatt olykor zárt doboz-szerű tömegek, olykor nyitott-fedett
várakozóterek találhatóak. A két épület közötti alapvető különbség a földrajzi
elhelyezkedésből, a megközelítés különbözőségéből adódik. Míg a Völgyállomás a
Zugligeti út végén, szinte zsákutca pozícióban, egy hegyoldalban van, addig a
Hegyállomás a hegy csúcsaként értelmezhető, minden irányból megközelíthető
épület.
Ebből a
különbözőségből adódik, hogy a Völgyállomás egy "podeszten" áll: egy
architektonikai szempontból tömör, kinyúló falpillérekkel rendelkező
talapzaton. Ebből a talapzatból indulnak a pillérek felfelé, amelyeket végül a
lapostető horizontális pengéje zár le. Építészeti szempontból lényegesnek
tartjuk ennek a három elemnek, a talapzatnak, a pilléreknek és a lapostetőnek
az egyanyagúságát, egy testként való kezelését.
A Libegő
állomásainak kialakításakor törekedtünk az épületek rendeltetését legjobban
kiszolgáló forma és alaprajzi elrendezés, funkcionális kialakítás
megtalálására. Az alsó állomásépület esetében a közönség megérkezésének
dramaturgiáját gondoltuk végig. A jellemzően csoportokban érkező látogatók, egy
nagy, újonnan kialakított téren tudnak várakozni egymásra. Innen széles
lépcsőkön a büféhez jutnak, ahol egy gyors vásárlás után már fel is siethetnek
a hegytetőre. A Hegyállomás célja ettől teljesen eltérő. Indulás helyett
maradásra kívánja ösztönözni a libegőzőket és a kirándulókat.
Mindkét épület az
eredeti állomások karakterét idézi meg, azonban teljesen új szerkezetként épül.
Az egyszerű, letisztult vasbeton pavilonok tömegéhez filigrán, növényekkel-teli
lugas-rendszer csatlakozik. A lugasok lonccal befuttatott hatalmas
árnyékolószerkezetek, amelyek a környezet zöldjéhez finomítják a közlekedési
épületek szigorúságát. Árnyékukban a Völgyállomáson várakozni, a Hegyállomáson
pedig a teraszon és a tetőn üldögélni kellemesen lehet. Közben pedig
gyönyörködhetünk a zöldben és a kilátásban is.
A két épülettömeg tulajdonképpen mint két kéz feszíti meg a
köztük lévő „húrt”, azaz a kötélpályát. Az új technológia már nem igényli a
valamikori ellensúlyt az épületben, hanem attól teljesen független
szerkezetként épül. Ennek ellenére igyekeztünk azt szervesen az állomások részévé
tenni és úgy „forgatni rá” minden használati igényt, hogy az együtt tudjon élni
az épületekkel.
BUDAPEST,
LIBEGŐ CABLECARS VALLEY AND HILL STATIONS IN ZUGLIGET 2019
Both station
buildings, the Valley and even the Hill Station, are basically simple pavilion structures.
Reminiscent of the old building a reinforced concrete flat roof is resting on
concrete pillars, under which are sometimes closed box-like masses, sometimes
open waiting areas. The main differences
between the two buildings stem from the geographical location, and the difference
in the way you are able to approach them. While the Valley Station is at the
end of Zugligeti road, almost in a dead end position, on a hillside, the Hill
Station can be interpreted as the top of the mountain, accessible from all
directions.
It is from this difference that the Valley Station stands on a
"podium": an architecturally compact pedestal with protruding wall
pillars. From this pedestal the pillars point upwards, which are finally closed
by the horizontal blade of the flat roof. From an architectural point of view,
we consider it important to treat these three elements, the pedestal, the
pillars and the flat roof, as one body.
When designing
the stations of the Libegő (in Hungarian means cable car), we tried to find a mass
and a way of functional organisation that best serves the purpose of the
buildings. In the case of the lower station building, we were thinking of the
dramaturgy of the arrival of the audience. Visitors, typically arriving in
groups, can wait for each other in a large, newly designed square. From here
you can reach the buffet on wide stairs, from where you can hurry up to the top
of the hill after a quick purchase. The purpose of the Hill Station is
completely different. Instead of leaving, it wants to encourage cable car users
and hikers to stay.
Both buildings evoke the character of the original stations, but they are built
as a completely new structure. The mass of simple, clean reinforced concrete
pavilions is joined by a fine, plant-filled pergola system. The pergolas are
huge shading structures with climbing plants, which refine the transport
buildings to the green of the environment. In their shade you can wait at the
Valley Station and at the Hill Station you can sit on the terrace and on the
roof. In the meantime, we can also admire the greenery and the view.
The two masses of the buildings actually stretch a “string” between them just
like two hands. It is the cable of the cable car. The new technology no longer
requires the former counterweight in the building, but it is built as a
structure completely independent of it. Nevertheless, we tried to integrate it
to the stations and to “rotate” all functional needs to it so it could live
together with the buildings.
Kis Péter, Tóth
Anikó, Sinkovics Brigitta, Rantal Gábor
Látványterv:
Lars Visual
